Környezetismeret
2020.
04.08.
5.
óra
Környezetismeret:
Békák
Tk. 66.-67. oldal.
Mf: 56. oldal
Ismétlés:
A múlt órán tanultakat ismételjük át egy kis feladat
segítségével.
A mai óra témája: Békák
Ehhez egy kis videót nézzetek meg először.
Vedd, elő a fűzteted és rajzold le az ábrákat! Írd fel
címnek: Békák
Néhány fontos ismeret:
|
Békák
|
A békák kivétel nélkül a kétéltűek közé tartoznak: a
gerincesek törzsének abba az osztályába, amelynek átlagos képviselői életük egy
részét vízben, másik részét a szárazföldön élik le. Mintegy 3500 fajukat
tartják számon.
A békák számtalan faja között nincsenek alapvető biológiai
különbségek. Az egyiknek sima és nedves, a másiknak érdes vagy szemölcsös és
száraz a bőre, az egyiknek hosszú, nagy ugrásokra alkalmas hátsó lábai vannak,
a másik rövid hátsó lábaival inkább mászik vagy szökdécsel, némelyiket jól
fejlett úszóhártyák segítik az úszásban, másoknak gyengén fejlett úszóhártyái
vannak, s ha csak lehet, kerülik a vizet. A szemölcsös bőrű, viszonylag rövid hátsó
lábú, fejletlen úszóhártyájú fajok a varangyok családjába (Bufonidae)
tartoznak. A békák a kétéltűek osztályán belül a farkatlan kétéltűek (Anura)
rendjét alkotják, s mai tudásunk szerint mintegy 150 millió évvel ezelőtt
jelentek meg a Föld felszínén.
|
Testalkat és helyváltoztatás
|
A békák hidegvérű, azaz változó test-hőmérsékletű állatok.
Testük fölveszi a környezet hőmérsékletét, ezért bőrüket általában hidegnek,
nyirkosnak érezzük. Fejük rendszerint széles és lapos, szájuk nagyon széles.
Elülső lábaikon általában négy, a hátsókon pedig öt ujj nő, ezek között
bőrlebenyek (úszóhártyák) vannak. Némely vízben élő faj hátsó lábának ujjai a
zsákmány szétmarcangolására alkalmas éles karmokban végződnek. A fajok többsége
éjszakai életmódot folytat. A legtöbb fajnak hosszú, izmos hátsó végtagjai
vannak, ezekkel saját testhosszuknál sokszorosan nagyobb ugrásokra képes.
Amikor a béka ugrani készül, testének elülső része elemelkedik a földtől, majd
az állat a levegőbe lendül. Az úszóhártyás lábú békák életük legnagyobb részét
vizekben élik le. Vannak fán élő békák is - nekik nincsenek úszóhártyáik a
lábujjaik között, ehelyett minden egyes lábujjukon nagy tapadókorong fejlődik.
Ennek alsó felszínét durva bőr borítja, amelynek jóvoltából a béka ügyesen
mászik egyenetlen felületeken, például a fák kérgén.
|
Szaporodás
|
A legtöbb béka vízbe rakja petéit, egy-egy nőstény
alkalmanként több ezer petét is. Ezek egyenként általában elég kicsik -
mindössze pár milliméter átmérőjűek -, s a ragadozóktól a körülöttük lévő
kocsonyás védőburok óvja őket. Vannak azonban olyan békafajok, amelyek másképp
gondoskodnak ivadékaik életben tartásáról. Nem több ezer, hanem jóval kevesebb
petét raknak le a tó vizébe, de arra a kevésre sokkal jobban vigyáznak. A kovácsbéka például
közvetlenül az esős évszak beköszöntése előtt kis vízmedencét váj saját
használatra a parton. Petéit ebbe rakja le, s az ebihalak itt teljesen
biztonságban kelhetnek ki.
|
Táplálkozás
|
A békák élő, mozgó zsákmányra vadásznak. Túlnyomó többségük
rovarokat eszik, hogy mekkorát, az a béka méretétől és a szája nagyságától
függ. A pettyes ásóbéka szinte mindent felfal, amit csak le
tud gyűrni a torkán, még mérges kígyókat, sőt saját fajtársait is. Amikor
megpillantja a zsákmányt, felé fordul, ráveti magát, és ragacsos nyelvének
végével ragadja meg. Ha rovart ejtett, azt nem harapja el és nem rágja meg,
hanem élve lenyeli. Amikor a béka lenyeli a zsákmányt, nagy szemével pislog, és
a szem lesüllyed a szájüregbe, elősegítve a táplálék továbbítását
Néhány békafaj:
A tankönyvben lévőkkel
vastag mondatok és szavak, amelyek esetleg kimaradtak másoljátok még be a
füzetbe.
Mf: 56.oldal/ 1. feladat, 3. feladat.
Házi feladat: Mf: 56. oldal/
4. feladat, 5. feladat.
Szorgalmi feladat:
Az email címemre küldhetitek
és jutalmazom. amnaett80@gmail.com
Köszönöm.
Jó munkát kívánok!
Anett néni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése